Még néhány film(vígjáték) amit láttam mostanában, de hosszabban nem akarok írni róluk, mert vagy túl "mainstream"-ek, vagy nem tetszettek annyira, hogy ennél többet foglalkozzam velük:

Monsters University: Szerintem túl sok mostanában az alapvetően felnőtteknek szóló rajzfilm. Ezt a történet is nehezen adható el gyerekeknek, mert ők sok mindent nem tudnak kezdeni az egyetemi élmények rajzfilm verziójával. A grafika rendben van, a karakterek ugyanolyanok mint az első részben, de a sztori egy - már megint egy verseny, ahol brutális hátrányból indulunk aztán majd jól megnyerjük... Kicsit csavarnak rajta persze, de annyit nem hogy izgulni lehessen vagy akár szimpatizálni az egyszeművel vagy a nagy kékkel. Viccesnek meg sajnos ez sem vicces. Inkább egy Futurama rész, abban jóval több ötlet és humor van... (4.5/10).

We're the Millers: Egy piti drogdílernek hirtelen megváltozik az élete, amikor akarata ellenére csempésszé kell válnia. Most hogy vége lett a Weeds című hasonló témájú sorozatnak, a film készítői úgy gondolták, hogy hátha lenne közönség egy ilyen jellegű filmre is. Amúgy lenne is, ha igényesen lenne elkészítve, és a Weeds-hez hasonló erőteljes, de nem undorító poénokat megfelelő mértékű drámával kevernék. Sajnos itt a legerősebbnek gondolt poénok inkább az undorító irányba mennek el. Néhány példa: pókcsípés miatt teniszlabda méretűre duzzadó zacsi, mexikói rendőr lepippantós lefizetési kísérlete, a sátras mellfogdosós jelenet --> MINEK? egyik sem vicces, inkább erőltetett. A drámai vonal gagyi, erőltetett és erőtlen. Aniston garázs-beli sztriptíz jelenete viszont kifejezetten jó volt, ha másért nem ezért, illetve a Másnaposokból ismert Ed Helms néhány tényleg vicces jelenetéért talán egyszer érdemes volt végigkínlódni. (4/10)

This Is the End: Érdekes darab. Aki szereti a stoner vígjáték zsanr-t,és jóban van Seth Rogen, James Franco (Ananász express), Jonah Hill (Superbad) vagy Danny McBride (Eastbound & Down) munkásságával az szerintem szeretni fogja ezt az agymenést, amiben ez a teljesen idióta csapat a Jelenések Könyvének világvégéjén megy keresztül a maga agyhalott, önpusztító, de nagyon vicces módján. Az ilyen jellegű filmekhez mindenképpen szeretni kell valamennyire a humor kevésbé magasztos formáit, de aki túl tud lépni azon, hogy itt nem Monty Pithon szintű felépített és mondanivalóval rendelkező poénokat fog látni és jól tud szórakozni ilyen - részben altesti folyamatokat is bevonó - idétlenkedéseken is, az elég jól fogja érezni magát. Érdekes lehet párhuzamba állítani a fent ecsetelt We're the Millers undorítóba csapó poénkodásait és jelen film hasonló megközelítését a nevettetéshez. A nagy különbség a kettő között az, hogy ezeknek az arcoknak jól áll ez a fajta idiótaság és jók is benne, míg a Millerék főszereplői borzasztóan nem illettek ilyen helyzetekhez és poénokhoz és bénán is csinálták. Röviden: akinek tetszett az Ananász expressz annak tetszeni fog ez is. A vége felé a látvány is korrekt vígjátékhoz képest és sok a jól eltalált kameo (pl: a baltával hadonászó Hermione hatalmas; de Michael Cera- a Miley Cirus jelenséget kifigurázó - kokainmámoros ámokfutása is rekeszizom-rengető:) (7/10)