Eldöntöttem, hogy Karácsonyra meglepem magam egy kedvenc filmes listával, ahol az alkotásokat nem filmesztétikai szempontból szedem össze (mivel nem is értek hozzá), hanem hogy melyek azok, amik a legnagyobb hatást gyakorolták rám eddig. Éppen ezért a sorrend is inkább kronologikus mint rangsor. (A filmcímeket itt magyarul írom, mert többnyire magyar szinkronnal láttam először őket.)

1. Csillagok Háborúja - A birodalom visszavág (1980): Az egyik első erősebb emlékem az, hogy kb középső csoportos óvodásként a rajzfoglalkozáson birodalmi lépegetőket rajzolok, miközben a többiek házakat, fákat meg királylányokat. Szerintem alapvetően határozta meg a fantasy és sci-fi témákhoz való hozzáállásomat és az elvont gondolkodás útján is nagyot lökött előre. Nem igazán voltam ezzel egyedül, a generációm szép nagy szeletét fertőzte meg (pozitív értelemben) ez az univerzum, legtöbbünknek ez volt az első képzeletbeli világ amiben elkalandoztunk a gyerekmesék után.

2. Gyalog galopp (1975): Ezt a filmet kb 10 évesen láttam először és azóta még vagy 50-szer. A legtöbbször látott filmem a listán (valahol holtversenyben a Jedi visszatér-rel) és a 10-edik alkalom után már kívülről tudtam az egész magyar szinkront, ami talán jobb is mint az eredeti. Alapvetően határozta meg a humorhoz való hozzáállásomat, a HaHoTák és egyéb gyerek humormagazinok után óriási váltás volt és meggyőződésem, hogy azóta sem tudtak ilyen minőségű vígjátékot csinálni. Jelen pontig nekem ez a film a humor alapköve a Brian életével karöltve.

3. Istenek a fejükre estek (1980):  Még egy vígjáték tizenegy-két éves koromból, amiben ha a humor nem is annyira erős mint a Monty Piton alkotásokban, nagyon szerethető film és hívogatja az embert, hogy többet tudjon meg Afrikáról a busmanokról vagy az állatokról. Jelentős hatása van abban, hogy érdekelnek ezek a témák azóta is. Ezt az alkotást is legalább 20-szor láttam és egyre jobb minden nézésre. A természet szeretetén kívül megalapozta bennem a fogyasztói társadalom kritikáját és az ilyen jellegű alternatív gondolkodás magvait is.

4. Csillagok Háborúja - A Jedi visszatér (1983): Az első film a listán, amit születésem után forgattak és tizenéves koromban a (félig) felnőtt mesét jelentette. Megvan benne minden sablon mese elem: a herceg, a hercegnő, a jószívű kalóz, a gonosz varázsló, a szörnyek és a jóvá váló de eredetileg gonosz lovag. Mindez egy felnőttebb köntösben, amire minden kiskamasznak szüksége van. Ezért egy időben meg is néztem minden héten, pedig csak egy magyar alámondásos VHS kazettán volt meg, ahol Leia hercegnő is ugyanazon az érces, monoton hangon szólalt meg magyarul, mint a császár. Ez akkor valahogy abszolút nem zavart. Lehet fintorogni, hogy minek bele az evokok, meg miért túlzottan bénának ábrázoltak a birodalmiak, de ez még mindig az egyik leglátványosabb és legjobb (mese)film, így 30 év elteltével is.

5. Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989): Talán a legjobb kalandfilm amit láttam és Indiana Jones a legjobban kitalált kaland-hős, főleg gyerekeknek. Egyrészt elég tökös ahhoz hogy minden helyzetből kivágja (ostorozza) magát, emellett pedig egyetemi professzor. Tehát azt jelképezi, hogy a tanulás és a kaland jól megfér egymás mellett, nem attól leszel hős, ha kicsapnak az iskolából. Ezen kívül ez a film borzasztóan laza, iszonyúan látványos és kellően csavaros. Engem például mindig érdekelt a történelem, de ezután egy jó darabig régész akartam lenni. Annyira bele voltam buzdulva, hogy a kosárpályán Indi-nek hívtak. (Aztán persze elmúlt mint a legtöbb hóbort...)

6. A tanú (1969): Az egyetlen magyar film a listámon, ami végül is tükrözi az általam látott magyar-külföldi film arányt. Viszont ez az alkotás annyira tökéletes, hogy egy képkockát sem lenne érdemes változtatni rajta. Amikor először láttam 12-13 évesen nem értettem a felét sem, de ahogy egyre többet tudtam meg a magyar történelem e sötétebb időszakáról, lassan kitisztult a kép. Szinte nincs olyan hét hogy ne idéznék belőle valamit itt-ott. Szomorú témája ellenére Monty Python szinten vicces film, jól mutatja hogy miben erős a magyar humor (szatíra és cinizmus), de nem kelet-európai ember számára talán nem mond semmit. Mindenesetre magyaroknak annyira alap, hogy középiskolában kötelezővé tenném, legalább egyszer mindenki lássa. (A legtöbb kötelező olvasmánynál mindenesetre értékesebb alkotás és 2 óra alatt átrágható...)

7. Aliens (1986): 14 éves koromig nem voltam túl jó barátságban a horror műfajjal (ami azt illeti nagyon most sem), de ez volt az első horror film ami nagyon tetszett és utólagos álmatlan éjszakák nélkül átvészeltem. Ráadásul ez volt az első komolyabb sci-fi is, ami mélyebb nyomot hagyott bennem (ha a Csillagok Háborúja trilógiát nem számítjuk sci-finek, mert igazából nem is az). Ezen kívül az egyik első nagyobb hatású filmem, amiben nő az aktív (tehát nem csak elszenvedő) főszereplő. Néhány hete megnéztem újra és még mindig kifogástalan, a záró jelenet pedig az általam látott leglátványosabb dolgok között van, pedig 27 éve készítették. A jelenlegi filmgyártásban a sok CGI helyett, ahol lehet, vissza kéne térni a maszkok és bábok használatához, mert egyszerűen jobban néz ki akármennyi pénzt is ölnek a grafikába.  

8. Ponyvaregény (1994): A leglazább film amit valaha láttam és ami miatt nyitottam a humor sötétebb ágai felé is. (Azért az még mindig nem túl evidens, hogy azon nevetünk, hogy valakit fejbe lőnek, de kétségkívül ez az egyik legviccesebb jelenete: 

Vincent: Oh, man, I shot Marvin in the face!
...

Jules: Oh man, I seen some crazy ass shit in my time, but this...
Vincent: Chill out man, I told you it was an accident, you probably went over a bump or something.

Teljesen beteg. Ennek ellenére (vagy éppen emiatt) akár napi szinten is idézek belőle ("Puska kellett volna bazdmeg!", "Örülünk? Vincent! " stb.) És persze keresem az ilyen alternatív alkotókat, mint Tarantino, mert ők tudnak újat mutatni.

9. Brian élete (1979): A második találkozásom Monty Pythonnal. Ha ezt a filmet látom előbb, akkor valószínűleg jobban tetszett volna, mert koherensebb és jobban lezárt mint a Gyalog galopp. De így is hasonló szinten van, majdnem minden jelenet a humor csúcsa és a magyar szinkron itt is tökéletes ("Ide egy Goyát vagy más madarat képzeltem el." --> milyen szinten lehetett beszívva a fordító...) Elmebeteg film, aki nem látta (van ilyen??) az tegye bele a következő 12 órás tervébe. 

10. Shop Stop (1994): Hihetetlen de ezt a filmet kb 30 ezer dollárból forgatta Kevin Smith. Az egész nagyon kevés helyszínen játszódik, kvázi amatőr színészekkel, de a végeredmény tökéletes, a Ponyvaregény mellett magasan a legjobb amerikai vígjáték. Ami legjobban megfogott benne azok a teljesen szürreális eszmefuttatások (pl: a Halálcsillag felrobbantásakor meghalt az összes építőipari munkás is; A tökéletes tucat tojás keresése stb.). Ez kicsit megerősítette bennem, hogy érdemes hülyeségeken agyalni, mert vicces és mert a valós problémákon való agyalás sem visz ugyanúgy sehova, csak felidegelem magam rajta. Gyakorlom is eleget...

11. Forrest Gump (1994): Korábban nem nagyon szerettem a drámákat, talán ez az első olyan, amit többször is megnéztem. Persze nem teljesen dráma, sok vígjáték elem is van benne, rengeteg ötlet és Tom Hanks legjobb játéka. Tökéletesen alkalmas rá, hogy megszerettesse az emberrel a szomorúbb történeteket és az életen átívelő sztorikat. Miért nem csinálnak több ilyent? (Én most hirtelen csak a Big Fish-t tudnám mondani mint hasonló jellegű és minőségű filmet...)

12. A mátrix (1999): Az egyik legjobb és legeredetibb sci-fi, amit eddig láttam. Persze csak az első rész, sajnos a következő kettő egyre rosszabb lett. Ez viszont szinte mindenben tökéletes: elgondolkodtató és mély sci-fi történet, kifogástalan látvány, jó színészek és rengeteg akció, sok közelharccal. Igazi kultfilm.

13. Harcosok klubja (1999): Annyira sokrétegű ez a film, hogy már-már hagyma. Volt olyan alkalom, hogy csak azért néztem meg, hogy kikockázzam a bevágott képeket a film első harmadában. Még a tizedik nézés után is tudott újat mondani. A fogyasztói társadalom egyik legjobb kritikája, ami közben ajánl alternatívát is, a fiúból férfivá érés egyik legjobb bemutatója, a legjobb tudathasadásos film, Norton és Pitt messze legjobb filmje és még sorolhatnám. Ha egy kedvenc filmet kéne mondanom lehet hogy ez lenne az...

14. Chihiro szellemországban (2001): Kamaszkoromban eléggé elszakadtam a rajzfilmektől és nem azért mert cikik voltak, hanem mert a legtöbb rajzfilm kisgyerekeknek készül. Persze a Némó nyomában-t, a Wall-E-t meg a Toy Strory-t meg lehet nézni felnőttként, de akkor is inkább nosztalgiával a gyerekkora. Amíg nem láttam Miyazaki filmet nem igazán tudtam, hogy felnőtteknek szóló rajzfilmek is léteznek. Azóta a legtöbb Ghibli filmet megnéztem és a top 50-es listám jó tizedét ők teszik ki. Kiemelkedő történetek (a legjobb talán a Nausicaa-é és a Mononoke Hime-é), kilométer mély karakterek és valami egészen elképesztő látványvilág. Nem a Chihiro a kedvencem ezek közül, de ez volt az első amit láttam, így mindenképpen megilleti egy a hely a listán.

15. Gyűrűk ura trilógia (2001-2003): Nehéz ezt a 3 filmet nem egy alkotásként kezelni, így én is eképp teszek. A Hobbit kritikában írtam már, hogy  A király visszatérnél kicsit tovább tartott míg elérte a 10 / 10 pontos film státuszt, mert nehezen emésztettem meg a szellemhadseregnek hívott tömegpusztító fegyver kezelését a film végén, ami majdnem teljesen elvette az egész háború komolyságát. Ennek ellenére ezt a trilógiát szinte tökéletesnek tartom. A fantasy műfajért mindig rajongtam, rengeteg ilyen könyvet olvastam, de meghatározó filmélményem nem volt, így borzasztóan értékeltem amikor Peter Jackson elkészítette ezt a kb 12 órás látvány és élmény orgiát...

Ezeken kívül azért még vannak nagy kedvenceim, de talán a fentiek a legmeghatározóbbak. Hogy ne maradjon ki semmi, az összes 10 / 10 pontosra értékelt filmemet összeszedtem egy listára, ami az alábbi:

http://www.imdb.com/list/6cq2EAEq-PY/