A filmek kulturális egyenjogú-si-hu-hu-sítása!

A sci-fik aranykorának legjobb filmjei

2014/02/09. - írta: Wancass

A bejegyzés-sorozat első részében összeszedtem kedvenc mozgókép kategóriám 1975 előtti klasszikusait. Ebben a részben az aranykorral foglalkozom, tehát azon tudományos fantasztikus kedvenceim körével, amiket  1975 és 1995 között forgattak. Sok ide vonatkozó alkotás nem is egy film, hanem néhány részes sorozat (többnyire trilógia). Ezeknél (kevés kivétellel) a sorozatok mindegyik részét szeretem, de egy alkotást mindig ki fogok emelni.

1. Star Wars (1977 - 1983) - Empire Strikes Back (A Birodalom visszavág, 1980): Ahhoz hogy a Csillagok háborúja franchise ide kerülhessen, először is be kell látni róla, hogy sci-fi. Szerintem ez viszonylag egyszerűen megtehető. Bár egy "távoli galaxisban" és "réges régen" játszódik, minden fontos tudományos fantasztikum (tu-fa) kellék megvan benne (ami SAM Site-nak ingere):

1. Hipertérben utazó csillaghajók; 
2. Űr-csaták: bár a légüres térben látszódó és hallatszó lézer nyalábok fizikailag minimum nem korrektek, de ezt elnézzük, mert elég cool látvány...
3. Telekinetikus-telepatikus galaxis őrző mesterek rendje: abszolút tu-fa elem;
4. Előretekintő technológiák: ezek közül a fénykard, talán a valaha kitalált legnépszerűbb és legkirályabb (még:) nem létező fegyver. De persze ott vannak a különböző droidok, a suhanó, a termotöltet, a Halálcsillag stb stb.;
5. Alienek tömkelege: bár a legtöbb sajnos humanoid, kevés olyan sci-fi világ van, ahol ennyi féle fajjal találkozhatunk, főleg nem olyan király szörnyekkel mint a Rancor, a Wampa, vagy akár a Sarlacc;
6. Ezerféle bolygó: bár a legtöbb olyan, mintha a föld egy szeletét növesztenék bolygóvá - sivatag, mocsár, hó, erdők stb. - azért mindegyik flórája és faunája részletesen kidolgozott, és meglepetésekben gazdag.

A Star Wars trilógia tehát szerintem sci-fi a javából, csak régen és távol játszódik, és kicsit több benne a családi dráma, mint a legtöbb tu-fa klasszikusban. Legjobb része szerintem az 1980-ban készült Birodalom visszavág, ami nem heppiendes, nem kiszámítható, a főszereplők egy rakás hülyeséget csinálnak benne és nem (teljesen) ússzák meg, rengeteg a jó karakter és helyszín, és nincs egyetlen unalmas pillanata sem. Plusz persze a legismertebb sci-fi egysoros: "Luke, I am Your father!", ami minden nyelven menő (kivéve franciául). A valaha készített egyik legjobb science-fiction...  

empire.jpg

2. Blade runner (A Szárnyas fejvadász, 1982): Sok kritikus szerinti legjobb sci-fi alkotás. Gyerekként nem szerettem, túl lassúnak éreztem, és nem igazán láttam a mögöttes mondanivalóját (mi tesz emberré egy embert, hol húzódik a határ). Viszont felnőtt fejjel maximálisan meghajtom a fejem Ridley Scott előtt. Ha csak egyetlen egy sci-fi filmet ajánlhatnék, valószínűleg ez lenne az (az SW trilógiából mégiscsak nehéz lenne egyet kiszakítani). Harrison Ford valami egészen elképesztő szériában volt ebben az időben: a 3 Star Wars mellett cirka 7 év alatt leforgatott még két Indiana Jones mozit, részt vett az Apokalipszis most-ban, és eljátszotta Deckardot, a Blade Runner főszerepét, ami szerintem a legjobb alakítása. Ez az alkotás mindenkinek szól, akit kicsit is érdekel egy nem túl távoli jövőbe néző görbe tükör, egy csodálatos látványvilág, és egy mély filozofálás az emberi lét határairól. 

bladerun.jpg

3. 12 Monkeys (12 Majom, 1995): Az ex-Monty Python, Terry Gilliam legjobb (nem MP-s) alkotása, Bruce Willis és Brad Pitt egyik legerőteljesebb alakításával. Akkoriban még nem volt annyira elcsépelve az időutazós sci-fi téma, mint most, és Gilliam rendezése és történetvezetése az egyik legzseniálisabb apokalipszis mozivá tette ezt a mozit. A történet alapja Chris Marker 1962-es La Jetée című fél órás rövidfilmje, amit szintén érdemes megnézni, mert diavetítés szerű stílusa nagyon egyedi látnivaló. A 12 Majom gyors vágásai, ugráló szerkezete, és saját farkába harapó kígyó jellege máig az egyik legjobb sci-fi élmény, amit az ember kaphat. (Érdemes még megemlíteni Gilliam Brazil című 1985-ös alkotását is, ami szintén kiváló disztópia, de két filmje sajnos már nem fért fel erre a listára.)

12monkeys2.jpg

4. Terminator (1984, 1991) - Terminator 2: Judgement day (Terminátor 2: Az ítélet napja): James Cameron neve ma már főleg az Avatárról ugrik be a fiatalabb mozi-közönségnek, pedig a 80-as 90-es években olyan zseniális sci-fiket írt és rendezett, mint a Terminátor széria első két része, vagy a Bolygó neve halál. Az első terminátor újból visszavitte a köztudatba és a nagyképernyőre az időutazós témakört (20 éveadnyi Doctor Who és sok Star Trek TV epizód után:), és az emberek imádták a jövőből jött gyilkológépet, még ha a logikai keret nem is volt annyira acélos és körültekintő, mint TV-s társaié. A második rész viszont új színt hozott a mozizásba, a 90-es évek elejének legnagyobb látvány-orgiája volt, Schwarzenegger robot-keze, a kúl folyékony fém T-1000-es, és a Guns & Roses zenéje mellett pedig mindenki elfelejtette a logikai buktatókat, és a Star Wars utáni talán legnépszerűbb sci-fi mozi-sorozattá avatta a szériát. (A harmadik rész már sajnos közel sem hozta ezt a szintet...)

term.jpg

5. Alien (1979 - 1992) - Aliens (A bolygó neve halál, 1986): A franchise első két részét a fent is említett két nagyágyú, Ridley Scott (Alien) és James Cameron (Aliens) jegyzi, és ez meg is látszik mindkét művön. Az első rész annak idején a legjobb horror - sci-fi lehetett, de engem igazán a második ragadott magával. Az Aliens még mindig talán a leglátványosabb tudományos fantasztikumba oltott akciófilm, az utolsó 15 perc (leszámolás az Alien-királynővel) a kategória csúcsa, CGI-jal egyszerűen képtelenség lenne ilyent létrehozni. De nem csak ez, hanem az egész film végig fenntartja a feszültséget, a karakterek kivétel nélkül zseniálisak, az Alienek itt a legfélelmetesebbek, és tanulság is van a történetben: a nagyvállalatok kapzsi hataloméhsége és az ember(iség) érdekei nehezen férnek össze egymással...

aliens.jpg

6. Mad Max (1979 - 1985) - Mad Max 2: Road Warrior (Mad Max 2: Az országúti harcos, 1981): Még egy zseniális, a 70-es évek végén indult trilógia, ezúttal Ausztráliából. Az első résszel külön foglalkozom majd a sci-fi toplista egy következő részében (kis költségvetésű filmek), itt inkább a legismertebb és legjobb másodikra térek ki. Talán ez volt az az első népszerűvé lett mozi, ami egy posztapokaliptikus világban játszódott, és ezzel kvázi divatot teremtett. Manapság egymást érik az ilyen jellegű disztópiák, ahol az emebrek kis hordákba tömörülve, a túlélésért harcolnak a megmaradt modern technológiákkal. A Mad Max talán még mindig a leglazább mind közül, ha nem számítjuk a videojátékokat, mert a Fallout verhetetlen ebben a kategóriában. Mel Gibson, a Clint Eastwood szerű csendes antihős-főhős, iszonyatosan szétvarrt Dodge Interceptorjában (akarok egy ilyent!!) rója az utakat benzint kutatva, miközben megvívja egy kis túlélőcsoport helyi háborúját, persze főleg önérdekből. A történet nagyon hajaz a Jó, a rossz és a csúf egyes elemeire, viszont a körítés, a lepusztult világ és a karakterek az, ami messze kiemeli a jellegtelen sci-fik tengeréből. Időtálló klasszikus. Én például minden megnézése után végigjátszom a hasonló című (és témájú) lapozgatós Kaland-Játék-Kockázat könyvemet a dupla hatás kedvéért (bár szerintem ez csak az én korosztályomnak mond valamit...)  

madmax.jpg

7. Johnny Mnemonic (A jövő szökevénye, 1995): Kevésbé ismert film a 90-es évek közepéről. Miért van akkor mégis a listán? Ennek fő oka az, hogy nagyon kevés (szigorúan vett) cyberpunk mozi készült eddig (nem, a Mátrix nem az, akárki akármit is mond!), és ez talán a kategória legélvezetesebb, és a zsáner fő elemeit legjobban hozó darabja. Pedig ez a sci-fi világ sok, legalább ilyen minőségű mozit érdemelne. Aki nem ismerné a cyberpunkot annak egy egymondatos összefoglaló: olyan disztópia, melyben az országhatárok eltűntek és mammut vállalatok versenyeznek egymással a szűkülő erőforrásokért, miközben a nekik dolgozó emberek telerakják magukat kiberverekkel (mechanikus testrészek), ezzel javítva túlélési esélyeiket. Meglehetősen sötét jövőkép, de nagyon szórakoztató. Kenau Reeves, mily meglepő, itt is ki van választva egy fotos küldetésre, és minden zsoldos őt üldözi a fejében lévő memória-modulon tárolt információért. Köztük Dolph Laundgren is (legviccesebb szerepében), egy  kiberver mániás vallási fanatikus bérgyilkosként. Aki nem ismeri a cyberpunkot annak ajánlott bevezető darab, aki igen, annak szerintem kihagyhatatlan.

johnnymnemo_1.jpg

8. The thing (A dolog, 1982): John Carpenter, a horror-mágus zseniális sci-fi-je, a 80-as évek elejéről, mely néhány antarktiszi tudós, és egy nem túl jóindulatú polimorf alien "kapcsolatfelvételről" szól egy elég kemény, elfogyós horror történetbe ágyazva. A látvány brutális, néhány jelenet jóval keményebb, mint mondjuk az Alien sorozat rémisztgetős részei. A történet nagyon jó, folyamatosan fokozza a feszültséget, és Kurt Russel csúcsformában és szuper lazán keményfiúskodik. Aki nem szereti, vagy bírja a véres, és helyenként undorító (gore) horrort, az inkább hagyja ki ezt a filmet, de minden más sci-fi rajongónak erősen ajánlott ez az alkotás, ami az Alien sorozat mellett az al-kategória legjobbja...

thing.jpg

9. Back to the Future (1985 - 1990) - Back to the Future I (Vissza a jövőbe I, 1985): Kevésbé sötét vizekre érkeztünk a sok disztópia, és sci-fi horror után. A Vissza a jövőbe az egyik legjobb hangulatú (igazi feel good) tudományos fantasztikus mozi, ami mi másról szólna, mint az időutazásról. Valamiért a legtöbb tu-fa producer úgy gondolja, hogy igazán grandiózus sztorit csak akkor lehet eladni, ha mászkálunk az időben, de ebben a trilógiában ezt ötletesen és a saját logikai keretein belül okosan, és hibátlanul kivitelezték. Itt az idő koncepció lineáris, mely alapján egy szálon haladnak az események, és ha valamit megváltoztatsz a múltban, akkor az átír mindent a jövőben. (Személy szerint jobban szeretem a párhuzamos világos, Doctor Who féle "timey wimey" idő koncepciót, de egy vígjátéknál tényleg felesleges ennyire belebonyolódni.) A Christopher Lloyd által alakított "Doki" az egyik legemlékezetesebb sci-fi karakter, az őrült tudós archetípusa. A film sok egy-sorost adott a világnak, amit szinte mindenki ismer (pl: "Nyuszi vagy McFly!"), és nagyon sok gyerekkel szerettette meg a tudományos fantasztikum témakörét, és ezért köszönet neki.

delorean-back-future-1024x675.jpg

10 Star Trek (1966 - ) - The Wrath of Khan (Khan haragja, 1982): Természetesen nem lehet lehagyni a listáról  a Star Trek világ talán legjobb filmjét, mely sorban a második volt, a sorozat epizódok mellett. Az ST univerzum mellék-szele kapott csak el, nem voltam nagy rajongó sosem (talán, ha 15 évvel korábban születtem volna), de amit láttam belőle az alapján elismerem, hogy az egyik legjobban kidolgozott sci-fi világ, melyben a politika, a fajok közötti egyensúly, és a szereplők nagyon szépen illeszkednek a nagy kirakósba. A Khan haragja e hatalmasra duzzadt univerzum fejezeteinek talán legjobb darabja, és a címadó főszereplő az egyik legjobb főellenség a tu-fa filmek történetében. A látvány azért már elavult helyenként (ezért is csak az utolsó hely jutott neki), de a történetért, a karakterekért, és hangulatért egyszer mindenképpen nézendő, értékes alkotás.

st2.jpg

Fájó szívvel, de le kellett hagynom a listáról kedvenc sci-fi világom, a Dűne 1984-es David Lynch féle feldolgozását, mert sok látványeleme felett sajnos (talán már nem sokkal készülte után) eljárt az idő. Felkerülhetett volna még Schwarzenegger valamelyik másik filmje is (pl: Az emlékmás, vagy a Ragadozó), de ezek inkább szórakoztató, mintsem alap-filmek. Az 1987-es Robotzsaru is esélyes volt, de ebben inkább az akció elemek dominálnak. Lehetett volna még Spielberg valamelyik klasszikusa, a 77-es Harmadik típusú találkozások, vagy a 82-es E.T., de szerintem mindkettő borzasztóan unalmasra sikerült, inkább a hype volt nagy körülöttük...

Ha nem értetek egyet a fentiekkel, és más kedvenceitek vannak, kommenteljetek bátran, lehet hogy nem láttam még mindent:) Már kint van a következő rész, Az ezredforduló legjobb sci-fijei címmel.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mozivonat.blog.hu/api/trackback/id/tr715752499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

faith_healer 2014.05.22. 13:50:08

Jó írás, gratulálok! Esetleg a "disztópia" kifejezést lehetne ritkábban használni, hiszen a 10-ből 4 filmnél szerepelt... ;)

Kellemes megállapítani, hogy vannak még jó ízlésű emberek.

Egy filmrajongó aki még ismeri a Kaland, Játék, Kockázat) könyveket :)

Wancass 2014.05.22. 18:38:45

@faith_healer: Kösz a pozitív visszajelzést. Örülök, hogy van még kommentelő akinek mond valamit a KJK:)

A disztópiát tényleg sokat használtam így visszaolvasva. Valamiért megtetszett, pedig nem valami szép szó...

EszJé 2014.05.25. 01:24:24

Az 1987-es Robotzsaru megítélésével vitatkoznék: kőkemény társadalomkritika, de mivel Hollywoodban készítette a rendező (Paul Verhoeven), akciókkal és sci-fi elemekkel takarta a mondandóját. A műszíves reklám, vagy az autótolvajt halálra égető lopásgátló, egy új típusú autóért ölni képes túszejtő: "nagyszerű" korunk parabolái. Ugyan ez vonul végig a Csillagközi invázión is.

Wancass 2014.05.25. 21:06:50

@EszJé: Jogos, jobban átgondolva a Robotzsaru tényleg erős társadalomkritika az akció mellett. Így módosítanék arra, hogy bár releváns éppen lemaradt a listáról...

Most tettem ki a sorozat új részét (ezredfordulós sci-fik) és ott pont írok a Csillagközi invázió ilyen jellegű vonulatáról. Az 1995 és 2005 közötti mezőnybe a Robotzsaru is simán befért volna, de a 80-as évek volt a sci-fi aranykora, nehéz volt választani...

RevoltED 2014.05.27. 13:51:09

A Robotzsaruval kapcsolatban én szívesen olvasnék egy külön posztot is. Nagyon kevés infót találtam róla. Szívesen olvasnék korabeli, a készítés alatt és után készült doksikat, a bemutatást követő kritikákat és egy 'mai-szemmel' kritikát is... Nem olyan régen néztem meg újra. Gyerekként teljesen odavoltam ezért a filmért és kicsit féltem hogy csalódni fogok. Szerencsémre nem így lett. Nagyon meglepődtem, hogy mennyire jól néz ki a film 2013-ban is! Full HD-ban, kicsit felturbózott színvilággal (ez kifejezetten tetszett) és újravágva!!! Mert ebből az új változatból elég sok rész kimaradt amit annó a VHS-változaton láttam... Például Murphy kivégzése itt most rövidebb lett, de ezt nem is bánom, mert így is elég brutális ez a jelenet :/ És igazából ez az ami meglepett: a film mai szemmel is B-R-U-T-Á-L-I-S!!! Oké, hogy társadalom kritika meg ilyen-olyan mondanivaló, de ebből a filmből árad a brutalitás... nagyon nyersre sikerült, de éppen ez az ami miatt szerintem ez a 80-as évek egyik legmeghatározóbb sci-fi alkotása (a fent említettekkel egyetemben).

Wancass 2014.05.27. 16:17:04

@RevoltED: Lehet hogy megírom így külön, mert már nálam is nagyon érik egy újranézés. Aztán megpróbálom összeszedni az érdekességeket vele kapcsolatban...

Seigneur 2014.05.27. 17:19:23

Most, hogy itt látom a 12 majom c. filmet, megnyugodtam. :-)

Egy Hun Hunniából 2014.08.04. 11:26:22

A Harmadik típusú találkozások talán vontatott(abb) mint a Mad Max de mondanivalóban is kb. egy Tolsztoj vs. Rejtő Jenő (és persze nem a max nyert csak szólok!)
Azt is írhatnám az egyik alapmű a másik meg nem rossz...

Wancass 2014.08.09. 19:36:37

@Egy Hun Hunniából: Most látom, hogy erre nem válaszoltam, pedig meér egy választ.

Szóval igen Rejtő vs Tolsztoj, ha már így felhoztad. Sok olvasott, művelt embert ismerek, de közülük egy sincs, aki élvezettel olvasott volna Tolsztojt, inkább max végigkínlódta valamelyik könyvét. Rejtő pedig rengeteg emberrel szeretteti meg az olvasást még mindig. Szóval Tolsztojt a kultursznobok hozzák fel általában, vagy 50-60 felettiek, akik esetleg tényleg értékelik a Háború és békét, Rejtő meg csak élvezetes, tanulságos, szépen megírt, szépen lezárt történeteket írt.

Utóbbinak van irodalni / olvasmányos értéke, előbbinek meg kultúrsznob értéke van, és pár rétegolvasón kívül senki nem olvassa, és kevés embernek jelent valamit / viszi előbbre az életét bármilyen szempontból / szórakoztatja. Kíváncsi lennék, te amúgy végigolvastad e pl a Háború és Békét vagy az Anna Kareninát.

Amúgy még így is sántít az összehasonlítás, mert a Harmadik típusú találkozások még kultursznobságnak is rossz, mert egy rossz film, közepes alapötlettel, unalmasan elnyújtva, rossz színészi játékkal (Dreyfuss nem véletlenül nem futott be, csak a másodvonalban játszott mindig...) Ekkor már sokkal jobb filmek voltak az idegenekkel való találkozás témakörre, mint ez középszerű a Spielberg nerdgazmus...
süti beállítások módosítása